Néhány mondat az Apahajó: Idő irásból.
Ha egy percünk sincs magunkra, vagy a barátainkra – arra, hogy felelősség nélkül azt csinálhassunk, amit akarunk, hogy kikapcsolhassunk az agyunkat – abba szép lassan beleőrülünk.
Egy gyereknek szüksége van az anyjával töltött időre, az apjával töltött időre, az egész családdal töltött időre, a kortárs csoporttal és – személyiségtípustól függően több vagy kevesebb – egyedül töltött időre is. Mindegyiknek
Hacsak nem futószalagon dolgozol, a munkád értéke nem nő arányosan a bent töltött idővel.
Lényeg, hogy minél kevésbé mechanikus, minél inkább kreativitást igényel a munkád, annál rövidebb az az idő, ami alatt a legértékesebb munkát végzed. Gondolj a Pareto elv-re: valószínűleg te is a munkaidőd 20%-ában termeled a haszon 80%-át.
Az egész napos értekezletek mítingek többnyire csak arra jók, hogy egyesek a vezető beosztásukkal páváskodjanak. Ahol napi 8 óránál rendszeresen hosszabb az elvárt munkaidő, ott valami disznóság van. Pl. a főnök gyűlöl hazajárni a családjához.
Az optimális felosztás az lenne, ha munkára 8 órát szánnánk (bár szerintem 6 órában is el lehet végezni a munka 90%-át), a gyerek(ek)re 2 órát, családra közösen 2 órát, házastársra 2 órát, saját szórakozásra 2 órát. Ez 16 óra, plusz 8 óra alvás.
innen: https://apahajo.wordpress.com/2015/03/10/az-ido/
Az idő